
„Hallottátok-e hírét…”
A Belgrádi Néprajzi Múzeumban mutatta be a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és felkért szakmunkatársai a vajdasági magyar nemzeti közösség kulturális örökségének és élő kultúrájának néhány sajátosságát, részletét és mozzanatát. A kiállításmegnyitón ennek a lehetetlen vállalkozásnak a sikeres megvalósítását köszönhettük meg: Lovas Ildikó írónak, aki a program koncepcióját kidolgozta, dr. Silling Léda néprajzkutatónak, aki a Vajdasági Magyar Értéktár anyagából válogatott, dr. Ninkov Kovačev Olga művészettörténésznek, a Vajdasági Magyar Képtár kurátorának és Kucor Tamara művészettörténet szakos egyetemi hallgatónak, aki képzőművészeti értékeinket mutatta be, valamint Brenner Jánosnak és Dancsó Andreának, a Híd–Art tárlat válogatóinak és a nyitóműsorban fellépő művészeknek: Fábri-Ivánovics Tündének és Fábri Gézának. A kiállítást a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg beszédében kiemelve: „A ma nyíló kiállítás és az előttünk álló napok eseménysora sem szeretne többet, mint odaszögezni a látogatót, a közönséget ahhoz a röghöz, ahhoz az ezeréves múlthoz, anyagi és szellemi kincshez, amelynek jelképe az aracsi kő és az aracsi pusztatemplom. Mert mind a sírkőlap ember- és állatalakjai, latin feliratai és varkocsfonata töredékességében is, mind maga az aracsi templom romosságában is a táj legnagyobb, legszebb és legtitokzatosabb középkori alkotásai, amelyek hiányosságuk és omladékonyságuk ellenére is jóval többet jelentenek nekünk, itt élő magyaroknak, mint múltunk »csupán« értékes műemlékei. Az egyik olyan számunkra azzal a félalakjával, aki áldásra vagy esküre emeli jobb kézét, mint a bánsági tájból kiszakadó felkiáltójel, a másik pedig a költő szavával maga a »rommá sűrűsödött csönd«. Így válhat szín és hangulat a történelem szerves részévé, míg maga a történelem a lélek sokadik dimenziójává, hiszen adva van: táj és kő, nép és kép, íz és szín. Belőlük pedig egy kis jóakarattal, együttérzéssel és szeretettel spirituálisan felépíthetjük és kiépíthetjük körülöttünk a múltat és a jelent.”
Magyar értékek Belgrádban: 2017. augusztus 2.